A vízfogyasztás, és ezzel együtt a vízszennyezés mértéke soha nem látott méreteket ölt, ami nem is csoda annak fényében, hogy milyen ütemben dübörög világszerte a gazdaság, és milyen ugrásszerűen növekszik a Föld népessége.

De, hogy ne csak a szavak, hanem a számok is beszéljenek: száz évvel ezelőtt a világon két milliárdnál kevesebben éltünk, míg napjainkban 7,4 milliárdan szorongunk a bolygónkon, s ha ez nem lenne elég, az évszázad közepére úgy saccolják a hozzáértők, hogy meghaladjuk a 9,6 milliárdot.

Mivel a középosztály folyamatosan bővül, így köszönhetően a fokozott vízigénynek több, mint 55%-kal bővülhet a vízfogyasztási igény, ami a lakosság gyarapodásánál is dinamikusabban növekvő tendenciát mutat.

Az édesvíz eloszlása abszolút egyenetlen, de már most 1,7 milliárd ember él olyan területen, ahol kétszer annyi vizet vesznek ki a természetből, mint amennyit az, végül képes visszapótolni. Tíz év múlva már négy milliárdra duzzad, ez az amúgy sem csekély érték.

Hab a tortán, hogy az éghajlatváltozás jól tapasztalhatóan alakítja át környezetünk jellemvonásait. Mind gyakoribbá válnak a szélsőséges meteorológiai jelenségek: aszályok, árvizek, akár egymás közvetlen szomszédságában lévő régiókban. A lényeg, hogy a vízgazdálkodáson változtatnunk kell, figyelve az elővigyázatosságra sarkalló intő jelekre.

A teljes hidrológiai ciklus, a humán igények, az egymástól eltérő gazdasági ágazatok szükségletei, a természet vízigénye, és a jelenlegi, valamint a következő generáció jogai határozzák meg az optimális, fenntartható vízgazdálkodást, ami közösségi érdek, akár osztott vízgyűjtő területek alkalmazásával is. Ha ennek kialakítása ideális körülmények között megtörténik, akkor nem csak a mélyszegénység válik felszámolhatóvá, de a közegészségügy, az életkörnyezet minősége javul, és pozitív irányban változik az ipari termelés, az élelmiszerek gyártása, és a közösségek élete.

A feladatok, azonban területenként eltérhetnek, az egyéni adotságoknak megfelelően. Amíg egy zsúfolt nagyvárosban például a víz megtisztítása, és újrahasznosítás a fő profil, addig egy kiszáradásra ítélt területen az öntözés jut főszerephez.

A vízgazdálkodás stratégiai szükséglet, éppen ezért a világ vezetői  2015-ben kijelölték a fenntartható vízgazdálkodás útját az elkövetkezendő tizenöt évre kivetítve.

Itt az idő a cselekvésre, s nem csak globális, de egyéni szinten is: saját, és felnövekvő generációink életének érdekében, óvva, a rengeteg csapást, és kárt elszenvedett természetet. Ennek első lépése lehet, ha víztakarékos automata öntözőrendszerre bízzuk kertünk öntözését.