A nagyrészt fűféléket magába tömörítő növénytakarót nevezzük gyepnek, vagy pázsitnak, igaz e kettő között vannak különbségek, de legtöbbször nem létfontosságú meghatározni, vajon melyikről is beszélünk. Ha számodra életbe vágó a pontosan meghatározott terminus, akkor álljon itt, a hivatalos definíció:

A pázsitot díszítő értéke miatt tartjuk. Olyan kövesített felület, mely elsősorban dekoratív, finom fűféléket egyesít. Lelke az összefüggő, szép látványt nyújtó, egyenletes színű, folyamatosan megújuló állomány.

A gyep, ezzel szemben az ellenállóbb, erősebb gyökérzetű, olykor tarackos fűféléket, valamint más, kétszikű növényeket felvonultató sport, vagy szabadidős tevékenység céljából fenntartott területet jelenti. A takarmánygyep, ahogy a nevéből is kiderül olyan fűféléket tartalmaz, melyeket az állatok táplálására használnak fel. A gyepgazdálkodás a gyep művelésével, megújításával foglalkozik.

A vízfogyasztás, és ezzel együtt a vízszennyezés mértéke soha nem látott méreteket ölt, ami nem is csoda annak fényében, hogy milyen ütemben dübörög világszerte a gazdaság, és milyen ugrásszerűen növekszik a Föld népessége.

De, hogy ne csak a szavak, hanem a számok is beszéljenek: száz évvel ezelőtt a világon két milliárdnál kevesebben éltünk, míg napjainkban 7,4 milliárdan szorongunk a bolygónkon, s ha ez nem lenne elég, az évszázad közepére úgy saccolják a hozzáértők, hogy meghaladjuk a 9,6 milliárdot.

Mivel a középosztály folyamatosan bővül, így köszönhetően a fokozott vízigénynek több, mint 55%-kal bővülhet a vízfogyasztási igény, ami a lakosság gyarapodásánál is dinamikusabban növekvő tendenciát mutat.

A családi ház előnyeit talán felesleges is taglalni. Saját udvar, kényelem, komfort, igazi Kánaán. Persze csak akkor, ha minden karbantartási feladatot elvégzel, ha odafigyelsz a kertedben uralkodó állapotokra, és olykor fejleszted a rendelkezésedre álló apparátust. Bár kevesen tudják, de igaz: az ilyen, kültéri munkálatokhoz is lehet állami támogatást igényelni, ami elnézve a számlákon szereplő összegeket nagyon elgondolkodtató lehetőség!

Kerti medence, járda, pince, esetleg gyeptelepítés, virágágyás tervezés… A sok kis apró feladat, végül gigantikus méreteket ölt, és bizony jó mélyen a zsebedbe kell nyúlj ahhoz, hogy ezt mind finanszírozni tudd. Nem tízezrekről, százezrekről, sokkal inkább milliókról beszélünk.

Oké, ha most megijedtél látva a kalkulációt, és épp azon gondolkozol, hogy elmész egy mini garzonba lakni, ahol fűnek a hírét sem ismerik előbb nyugodj meg. Van megoldás. És nem, nem a költözés, vagy az eladósodás a te utad. Sokkal inkább a lakástakarék pénztár!

Ha forróság, akkor öntözés! Nincs új a nap alatt, de azért még mindig létezik néhány, fű alóli praktika, ami sokat javíthat növényeid túlélési esélyein az elviselhetetlen forróságban.

A társasházak belső udvarán, vagy épp utca frontján növekvő növények sorsa több, mint mostoha. Ők a senki gyermekei. Ha gyönyörködésről van szó, akkor a szomszédság boldogan körbe állja a virágokat, de amikor nyáron az öntözés kerül fókuszba, hirtelen kihalttá válik, a nyüzsgő élettel rendelkező ház. Ahhoz, hogy ezek a növények is megkapják a megérdemelt gondoskodást érdemes kijelölni egy „felelőst”, aki önkéntesen ápolja a kertet.

Legjobb, ha ez váltásban kivitelezhető, így senki sem sokall be, és a növények sem kapnak hőgutát. Egyes esetekben már előre látható, hogy a senki földjére sanyarú hónapok várnak, éppen ezért a szárazságtűrő növények ültetése átmeneti megoldást jelenthet. Igaz, ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség az öntözésre, csak azt, hogy az átlagosnál ritkábban.